2012. május 3., csütörtök

Vezetői összefoglaló - Interjú Nagy Bálinttal


H.A.: Rostás tanár úr által kiírt féléves feladatának egyik eleme többek között a vezetővel készített interjú. A feldolgozott anyagokat egy blogon keresztül tesszük közzé és szeretnénk hangfelvételt is készíteni az interjúról.
N.B.: Amit még tanácsolok, hogy az Építészfórumon vagy a Kamara honlapján megtalálják a pályázatot, amit én megnyertem annak idején. Annak a szövegei használhatóak, egy dolog nem használható belőle, a gazdasági rész. A gazdasági vezetővel nagyon csúnyán váltunk el, arra kérem önöket, hogy azt ne használják. A nevét se szeretném hallani.
H.A.: Gara Olíviát, az új kávézórész fiatal építészként végzett dolgozóját már megkérdeztük a FUGA-ról. Többek között azt kell vizsgálnunk, hogy az általunk választott intézménynek kik a látogatói, hogyan használják, mi az a célközönség, ami felé még nyitni lehetne? Kiket szeretnének elérni, milyen fórumon, hogy növeljék a látogatottságot?
N.B.: Nekem erről van egy határozott képem, de ez éppen változásban van. A kávézó és a hozzá tartozó munkatér kialakításával. Annak idején 10 kulturális pontban adtam be a pályázatot. Építészet, képzőművészet, komolyzene, jazz, tudományos előadás, gyerekprogram, könyvesbolt meg még három, nézzék meg a honlapon. Ennek két fontos előzménye volt. Ebben az épületben működött az Építők műszaki klubja, ahol az első magyar jazzclub volt a 60as években. Színház szomszédsága, közelsége miatt lett színház. Egy intézmény vonzereje nulla. Vonzereje csak a benne lévő eseményeknek van. Példa erre a Katona József színház. Ha a színészek elmennének máshova, a közönség menne utánuk. Tehát olyan hogy FUGA közönség, olyan nincsen. Elég sokára derült ki, hogy így van. A kisgalériák törzsközönsége becsapós. Azért van törzsközönségük, mert mindig ugyanabból a körből van a kiállító.  Mivel elég nagy a szórás, itt nincs törzsközönség. Kortárs komolyzenei koncerteken van egy visszatérő közönség. Ha Bachot játszanánk, nem hiszem, hogy eljönnének. Én a témákon keresztül közelítek az emberekhez. Ez a kávézó az ettől eltérő dolog, hogy ezt a közösségi munkateret használja valaki. Bizonyára az ezt használók közönsége és a FUGA többi rendezvényinek közönsége között nem lesz átjárás, vagy ha igen, az is véletlenszerű lesz. Egyre több külsős építésztanár hívja ide hallgatóit konzultálni, rengeteg hallgatói tervet is kiállítottunk. Ebben lehet egy átfedés. Ahhoz hogy a kávázó törzsközönsége beinduljon, ahhoz legalább még egy év szükséges.
H.A. Honnan jött az ötlet? Meg volt rá az igény?
N.B.: Volt néhány olyan ember, aki már ide járt dolgozni, mert nincs otthon internetük. Manapság megnőtt erre az igény. Könyvtárban nem lehet kávézni, kávéházban meg kinézik az embert, ha 4 órán át konzultál, összetolt asztaloknál. Budapesten, több helyen nyílt ilyen, mint például a Révai utcában. Mi most azzal próbálkozunk, hogy egy bérirodát alakítunk ki a felső szinten, addig, hogy akár asztalokat is lehessen bérelni.
Sok mindenbe belebuktunk, jazz és gyerek programok elbuktak pénz és közönség hiányában. A másik oldalon a komolyzene szárnyal. Most a jazzt próbáljuk újraindítani más finanszírozási módon. Volt olyan az Ybl idehozta a diplomavédését, idén a Műegyetemről Karácsony Tamás hozza ide a hallgatói terveket. Rengeteg dolog van, ami jó lenne, ha lenne. Maguk is érzékelik, hogy vannak megoldatlan helyek. A főváros a várostervezéssel kapcsolatos kommunikációját jó lenne, ha ide hozná, de nem hozza, mert nincsen neki. Nagyon előre eltervezett fejlesztések az emeleti bővítésen túl nincsenek. Alapgondolata az emeleti fejlesztésnek, hogy az építész irodák bajban vannak. Ha mi tudnánk kedvezményes bérleti díjat adni, akkor megérné az építészeknek idejönni, kezdőként, vagy pedig meglévő irodáját eladja és életben tud maradni. Ez nem egy romkocsma, ahol első jó koncert alkalmával dugig van a hely. Ez teljesen más. Fokozatosan fog megtelni. Először a KÉK-nek ajánlották fel a helyet, de az ő programjaik miatt első nap kitagadták volna őket a házból. A múlt heti keramikus kiállítás megnyitóján nagyon sok olyan ember volt, aki életében először volt a FUGA-ban. Van még egy fontos dolog. Mielőtt én a FUGA-ba belevágtam, 8 évig csináltam az N&n galériát, ami egy kis magán galéria volt.
A FUGA a Kamarának az intézménye, ugyanolyan tagok a csapnivaló építészek, mint a jó építészek. Olyan módon válogatok, ami a város nagy részét érdekli pl Corvin szigony projekt, aminek építészeti minőségéről ne essék szó, de meg kell mutatni, mert átalakított egy egész városrészt.
H.A.: Az intézmény dolgozóinak státuszára, hierarchia működésére szeretném, ha kitérnénk.
N.B.: Eleve nagyon kevesen vagyunk státuszban. Összesen 3an. Ebből egy gazdasági szakember, aki helyileg nincs itt. Vagyok én és a Juli, aki másfél évig önkéntesként dolgozott, most az én asszisztensem. Alkalmi technikai segítségek vannak, régi barátságokra épülők vagy kívülállók intézkednek. A könyvesboltot átvettük és létrejött a közösségi munkatér, Amit az Olívia és másik 5 társa csinál. A kettő között nincs még olyan szoros kapcsolat.
H.A.: Éppen a napokban jelent meg a Megfagyott muzsikusban a kávézóról cikk, bár meglehetősen kevés példányszámban.
N.B.:  Ezek mind kapacitásfüggők. Bár a FUGA program, amikor megjelenik, lehetne teríteni az egyetemen, de erre, nincs kapacitásunk. Így is márciusban volt olyan, hogy minden termünkben hallgatói kiállítások voltak. A FUGA nyitásakor volt egy hallgatói bojkott, valószínűleg a téves információk elterjedése miatt, miszerint miért nem kapta meg a KÉK ezt a helyet. De ezt mára nyom nélkül ledolgoztuk.
H.A.:  Kicsit szárazabb dolgokra is rá kell, kérdezzek. A műszaki, technikai eszközök és speciális itt használt technológiákra, valamint az energetikai, fogyasztási adatokra, költségekre és ezek finanszírozására is kellene térnünk, nagyságrendileg.
N.B.: Volt egy alap elképzelés. induláskor mondjuk azt, hogy volt pénz. Például a falon lévő nagy kivetítők a nyitáskor megvoltak. Közben pedig alakult. Például volt egy francia kiállításunk, amikor a minisztériumtól kaptunk 13 monitort és lejátszót, azóta nagyvonalúbb ajánlatokat tudunk adni a kiállítóknak. Egy borászati kiállítás alkalmával tudtunk venni egy projektort. De messze Nem tartunk ott, ami ideális lenne. A legnagyobb probléma a világítással van, nincs professzionális világítás. Ha mondjuk, Rákóczi Gizi képeit megnézzük, fésülködni lehet a képekben. Nagyjából 200 ezer forint a villanyszámlánk.
H.A.: A működési költségeket a Kamara finanszírozza? Van még további forrás?
N.B.: Három forrás van, részben a Kamara. Elején a szerződésben lekötött csökkenő kamarai támogatás volt meghatározva, miután önfenttartóvá kellett volna válnunk. De ez egy ilyen hely számára lehetetlen. A válság előtt a Finta meg a Mérték 1-1 millió forintot tudtak felajánlani. De most ez is elképzelhetetlen, hiszen ők is a csőd szélén állnak. A Kamarai támogatást sikerült stabilizálni, egy fix összeggel járul hozzá a működéshez. A második forrás a pályázat. jelentősebb összeg az NKA-tól. Vannak kisebb források, mint például a Budapest Bank, Jogvédő iroda, felajánlások és valamennyi bevétel, koncertekből, könyvekből. Az életképességünkhöz ez viszont nagymértékben hozzájárul. Tudunk villanykörtét cserélni.
H.A.: Azok a berendezések, amelyek a hangulatát megadják a helynek, akarnak rajta változtatni?
N.B.: Az induláskor a viszonylagos pénz miatt például ezek a székek nagyon jó minőségű drága székek voltak, hiszen a koncertlátogató feneke nagyon jól emlékszik arra, ha valahol kényelmetlenül ült. Ennek a berendezésnek amit itt látunk, töredéke a FUGA-é, vagy az N&n galériából idehordtuk vagy az enyémek. Még annyit a pénz dologhoz, hogy a tavalyi éves költésünk 28 millió forint volt. Ez nagyon nadrágszíjhúzásos működés. Nem tudunk saját kiállítást készíteni. Minimum 40 millió forint kellene a normális működéshez. Ennek hiánya leginkább a nevetséges bérekben jelentkezik.
H.A.: A kerületi önkormányzat hogy áll a működéshez?
N.B.: Az önkormányzattól kvázi kedvezményesen bérli a helyet a Kamara.  Tulajdonképpen a ráfordított beruházásnak a lelakása. 60 millió forint volt a hely rendbetétele, ezért nem piaci áron, hanem valamivel kedvezményesen bérli a Kamara, de így is nagyon sok.
H.A.: A felső szint rendbetételére van megcélozva pályázat? Milyen erőből finanszírozzák?
N.B.: A Kamara fillérekből fogja finanszírozni, bár ez az összeg is megnő, mert nagy az alapterület. Némi vandalizmust ki kell javítani. Ami miatt ez megéri, hogy a funkció ki fogja termelni az egész helyiség felújítását.
H.A.: A végén még egy kérdés. Mi az oka, hogy a mi korosztályunk, építész hallgatói társadalmunk felé a hely nincs kommunikálva?
N.B: A Kamarai hírlevélből mindenki értesül, a szakmai közönség felé is különböző hírleveleken keresztül eljutnak az események. Ezen kívül van saját hírlevelünk is. Az építészfórum és hg.hu is mindig közli az eseményeket. Elvileg van facebook oldala a FUGA-nak, én még nem láttam, miután én gyűlölöm ezt a kommunikációs formát. Tőlem lehet, csak ne legyen kötelező.
H.A. : A mi korosztályunk számára ez a kommunikációs felület olyan mértékben elterjedt, hogy talán ezzel lehetne a leghatékonyabban nyitni az egyetemi hallgatóság felé.
N.B. : Ezt lehet, de erre én alkalmatlan vagyok. Nyilván ez csinálható. Én nem nagyon hiszek benne. Maguk is akkor fognak ide jönni, ha kiállítók lesznek. Más típusú építkezésnek tartom.
H.A.: Nagyon sok információt kaptunk az intézmény működéséről. Köszönjük szépen. Így már el tudjuk készíteni a féléves feladatot.
N.B.: Rendben, szeretném látni.

2012. május 1., kedd

B: Benchmark


Más intézmények működése (műszaki, jogi)

 A Fuga több szempontból nem hasonlítható össze más intézményekkel egy az egyben, mivel másképp működik, más az alapelgondolása a sokféle programnak köszönhetően.
 Nagy Bálint az interjú során több más intézménnyel is összehasonlította a Fugát, ezek elemzése rá tud mutatni a különbségekre.

A Fuga jogi működése
 A Fuga épülete az önkormányzat tulajdona, a Magyar Építész Kamara intézménye, vezetője Nagy Bálint. További két személy igazgatja, ebből az egyik nem a helyszínen dolgozik, hanem a gazdasági háttérrel foglalkozik. Rajtuk kívül pedig alkalmi segítők, technikusok segédkeznek ketten hárman, és Gara Olívia, aki rajzi előkészítőt tart, valamint a könyvesboltot, büfét például is üzemelteti.
 A könyvesbolt immáron saját szervezésű, erre is van egy külön csapat, de az viszonylag külön működik a Fuga csapatától.  
 A működési költségeket jelenleg három forrás finanszírozza: a Kamara, pályázatok (NKA, Budapest Bank), saját bevétel (legkisebb összeg – DE! készpénz).
 Az éves költség körülbelül 28 millió Forint körül volt tavaly. Ez nem elég saját kiállításokhoz például, de jól körülbelül 40 millió Forinttal tudna működni.  
 A vendégek összetétele folyton változik, nincs törzsközönség.

Más kisebb galériák például N&N Galéria, Hap Galéria
 Itt ha a galéria bérelt helyiség is, általában egy személy a bérlője. A törzsközönség, és a törzskiállító általában homogén és állandó.
Más klubok, romkocsmák, például Szimpla
 Bizonyos fokig, de megteheti, hogy zajjal járó tevékenységet folytasson, így a közönség is nagyobb lehet. Fogyasztás központú, sokszor a büfét/bárpultot külön vendéglátó cég szervezi.   

2012. április 30., hétfő

FEJLESZTÉS, JAVASLATOKHOZ TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEK/ CSELEKVÉSI TERVEK, ÜTEMEZÉS, JAVASLATOK A DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA

D (fejlesztés)

JAVASLATOKHOZ TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEK/ CSELEKVÉSI TERVEK, ÜTEMEZÉS, JAVASLATOK  A  DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA 



0. Nemrég befejezett és futó fejlesztések


            Funkcionális változás


Nemrég befejezett fejlesztés a könyvesboltból átalakult, könyvesbolt, kávézó, közösségi tér funkciójú tér. Ennek felfutási ideje minimum egy év. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy folyamatosan ideszokjanak a tanárok, diákok konzultálni, művészek dolgozni, kávézni.


Program


Jelenleg futó fejlesztés a jazzkoncertek újraindítása, amely finanszírozási problémák miatt bukott meg, de új fizetési rendszer bevezetésével újra lehetne indítani.


1. Technológiai fejlesztések


Világítástechnika


Professzionális világítástechnika kialakításának igénye. A kiállítótermekben a világítás minősége jelenleg nem alkalmas a kiállított tárgyak megfelelő bemutatására. Égető probléma, hiszen kiállítás programban nem szűkölködik a hely.  Megoldása ebben az évben tervezett. 


Gépészet


            Szellőzés megoldása a kiállítótermekben. Megfelelő szellőzőrendszer kiépítése. A következő ütemben az új szint felújításakor felmerülő gépészeti problémák megoldása ( Csaptelepek cseréje, gépészet felújítása ).  



2. Nagyobb léptékű fejlesztés, az emeleti szint fejlesztése



Emelet 

Az elsődleges és legnagyobb fejlesztés az emeleti szint bővítésével kapcsolatos. A FUGA ajtaján belépve jelenleg egy érdekes építészeti helyzet tárul elénk. Egy lépcső, ami nem vezet „sehova”, vagyis a következő szintre jutást megakadályozván egy födém került a lépcső feletti lyuk lezárására. Jelenleg ez a lépcső párnákkal, szőnyegekkel van telerakva, így átalakult funkcióval rendelkezik ( A kávézó leülési lehetősége, rajzolási hely, külső koncertek esetén magaslati ülőhely ).





Az önkormányzati tulajdonú emelet birtokba vételével, új funkció kerülhet az épületbe. A válság által okozott rossz gazdasági helyzet az építészirodák fokozatos csődbemeneteléhez vezetett/vezet. Itt egy olyan irodatér kerülne kialakításra, ahol kedvezményes bérleti díjak mellett nem egész irodákat, hanem akár asztalokat, alkalmi tárgyalókat is bérelhetnének az építészek, így költséghatékonyabb módon tudnának üzemelni, és fenn tudnák tartani magukat a jelenlegi válsághelyzetben. Az önkormányzat számára megérné piaci ár alatt bérbeadni, hiszen az egész emelet teljes mértékű felújításra kerülne. Miért érné meg idejönni az építészeknek? El tudná adni irodáját, vagy piaci áron bérelt irodájából át tudna költözni és itt olcsóbb bérleti díjak fizetésével még túl tudná vészelni a pénzügyi krízist. Az otthon, zöldövezetben dolgozó építészeknek, pedig egy olyan helyet nyújtana, ahová tárgyalópartnereit is fogadhatja. 

Ez e fejlesztés nemcsak önmagában pozitív, hanem az épület látogatottságának fellendítését is generálja, ami szintén fontos fejlesztési cél. 


Ütemezés: A födém kibontása, gépészeti rendszer felújítása, csőhálózat, csaptelepek, burkolatok cseréje, bútorok, berendezések beszerzése.



4.  Belsőépítészet



            Design színvonalának növelése, kortárs művészek bútorainak bemutatóhelyeként is szolgálhatna, amik nem kiállítási tárgyak, hanem berendezési tárgyakként szolgálnának.

Ütemezés: nem elsődleges beruházás, anyagi lehetőségek birtokában.



3.  Kapacitás kihasználása, látogatottság növelése



Nagyobb tömegek vonzása, több terület fejlesztésével érhető el. Honlap, design, marketing, a jelenlegi kommunikációs eszközök bővítésének fejlesztése elengedhetetlen a nagyobb látogatottság elérése érdekében. Az előbb említett emeleti fejlesztés nagyban hozzájárulna ehhez a célhoz, hiszen az irodákban dolgozó építészek és partnereik folyamatos kapcsolatba kerülnének a FUGA tereivel, a kávézó, közösségi tér, könyvesbolt, és a kiállítóterek forgalma biztos növekedésnek indulna, és esetlegesen az így kialakult közösség az egyéb alkalmi programokhoz is kedvet kapna, persze ki-ki érdeklődése szerint. Az építészeti irodák által egy tevékenyebb, állandó alkotó jelegű építészeti nyüzsgés alá kerülne a hely.  

Jelenleg is vannak ilyen törekvések. A kávézó területén asztali munkafelületet biztosítanak az építészeknek, művészeknek. Egyes tanároknál már kialakult az a szokás, hogy idehívják a hallgatóikat konzultációra. De ez a tér még mindig kihasználatlan, több ember tudna itt dolgozni, mint ahányan most kihasználják ezt. Minden alkotóban felmerülő probléma, főleg a diákok körében, hogy az iskola keretein kívül hol tudnának nyugodt, de mégis pezsgő környezetben dolgozni, mert sajnos a könyvtárak olvasótermeinek ridegsége nem ösztönöz alkotómunkára, nem lehet csapatban dolgozni, enni, inni, a kávézókban, éttermekben pedig kinézik az embert, ha órákra beül rajzolgatni, nem beszélve a kávézói asztalok kicsiny méretéről, és a hangulatvilágítás okozta rossz látási viszonyokról.


A látogatottság növelése érdekében több programanyagot kellene terjeszteni a város fontosabb helyein és az egyetemeken, emellett plakátokon kellene hirdetni a FUGA programjait, főleg a Ferenciek terén, az egyetemeken és egyéb művészeti központokban, múzeumokban. A fiatal közönség elérése érdekében a legjobb fórum a facebook lenne, hiszen az minden fiatal által látogatott portál és jelenleg a legjobb, leggyorsabb információcsere érhető el segítségével. Az építészfórum felülete nem feltétlenül jut el mindenkihez, és nem a legegyszerűbben kezelhető, nehezen kereshetők az anyagok.

Ütemezés: Állandó, és folyamatos fejlesztés



4.  Működési feltételek gyökeres megváltoztatása



Működési feltételek átalakítása fejlesztése is szükséges lenne. Az alaptervezet szerint a hely megalakulása után egy évvel önfenntartóvá kellett volna válnia, de ez alapvetően elhibázott gondolat volt, mert nem lehet egy ilyen funkciójú épületet önfenntartóvá tenni. Erre a problémára kellene megoldást találni, országos kerületi, vagy önkormányzati szinten, illetve az Építész Kamara teljes támogatásával.



5. Új partner bevonása


Főváros erősebb közreműködése.






2012. április 29., vasárnap


A felmerülő problémák rendszerezése, megoldási javaslatok (költségkeret)

Helyzetelemzés, koncepció

Adottságok:

- Jól megközelíthető (tömegközlekedés, gylaog)
- Nosztalgikus helyszín
- Katona József Színház közelsége

Funkció

Széles választék: 10 lehetőség (Nagy Bálint üzemeltetési pályázata alapján):
- építészet
- képzőművészet,
- tudomány
- komolyzene
- gyerekprogramok,
- konferencia
- Info pont és kávézó
- Könyvesbolt
- Film
- Továbbképzés

Problémák:

Személyes tapasztalat alapján:

- Beleveszik az utcaképbe
- Diákokhoz nem jut el a rendezvények híre
- Kihasználatlan: nagyobb kapacitása lehetne
- Kicsit kezelhetetlen weboldal



Felmérés:

52 fő, 19-30 közötti korosztály

Hányszor jársz évente a FUGA-ba?
58% évente 1-2-szer
30% havonta, kéthavonta
10% nem ismerem
2% hetente

72% kiállítás miatt jár a Fugába
19% koncertek
5% műterem
4% könyvesbolt

Honnan értesülsz a programokról?
66% egyetemen értesül a programokról
22% barátaim mondák
9% nyomtatott anyag
3% FUGA honlapja

Mit szeretsz a helyben?
Érdekesek a kiállítások, jók a koncertek, hangulatos lett a műtermi rész, itt mindig történik
valami

Mit nem szeretsz a helyben?
Bonyolult a honlap, nem hallok a rendezvényekről, ???
Felmérés alapján láthatjuk, hogy a fiatalok nagy része csak a-sokszor őket és terveiket is
érintő – kiállítás miatt megy a FUGA-ba, a koncertekről kevesebben hallottak,…???

Gara Olívia Flóra interjú:

- Nagyobb a kapacitása, mint ahányan használják
- Esetleg újabb berendezések
- Lépcső feletti födém kibontása- meg is lesz oldva
- Kevés reklám, hírverés, építészhallgatók ismerik, de nincsen róla pontos
információjuk

Nagy Bálint interjú:

- Nincsen kimondott Fuga közönség, ami nem feltétlenül probléma, hiszen a különböző
programok különböző rétegeket vonzanak, más jön el egy kiállításra és más egy
komolyzenei koncertre, de bizonyos részeknél lehet: az újonnan megalakult
közösségi műteremnek a sikeres működéshez szüksége lesz törzsközönségre
- 10 pontból összeállított program(…): nagy szórás, nem mindegyik vihető sikerre-
gyerekprogramok megbuktak, jazzprogramra nem volt elég pénz, tudományra sincs
elég tőke, viszont például a komolyzene szárnyal
- Megoldatlan kérdések: a főváros, a főváros építészete középpontban, illetékesektől
viszont nincs rá igény, nem jelennek meg a beszélgetős esteken, a Budapest
építészeti jövőjéről szóló kiállításokon, így ezek az estek bár szakmailag érdekesek,
nem érik el a céljukat
- Emelet még kihasználatlan
- Koncertek hangosak, és a hely az V. kerületben van, esti előadásoknál az intézményt
feljelentenék, ezért a hangszigetelést meg kellett oldani, aminek következtében
azonban hamar elfogy a levegő a helyiségben

- Kevés dolgozó: 3-an állnak állandó alkalmazásban, azonban így nincs kapacitás a
reklámra, marketingre
- Kiállító teremben rossz a világítás: előnytelenül jelennek meg néha a művek, nem
láthatók rendesen, viszont a villanyszámla havonta komoly összeg (200 000 Ft)
- Anyagi problémák: Kamara finanszírozza, de vállalkozói szerződést kötöttek, így a
támogatás évről évre csökken, a válság érezteti hatását
- Saját bevétel a koncertjegyekből, terem bérbeadásból kis összeg csupán az azonnali
javításokra elég, de nem számottevő. Saját kiállítás nyitására nincs meg az anyagi
háttér, csak „kész” kiállítás jöhet

Összefoglalva a legfontosabb problémák

Túl sok szín, sokféleség, de ez láthatóan nem működik. Talán a kevesebb több, és a teljesen
sikertelen ágakat egyelőre hagyni kéne (pl. gyerekprogramok)
Kihasználatlan terek
Közösségi munkatérről kevesen tudnak, törzsközönséget kell kialakítani
Rossz kommunikáció:
- weboldal átlátása bonyolult
- diákok, fiatalok felé nem jut el a rendezvények híre, velük hatékonyabb
kommunikációt kéne létrehozni (egyetemi újságok, facebook)
- sokan úgy gondolják, hogy ez egy építészeti kiállítás, pedig ennél jóval többrétű
Építészeti problémák
- utca felé nyitás
- belső tér: emelet kihasználatlan, tervben van ennek bérbe vétele, közösségi műterem
kialakítása, amelyben akár csak egy asztalt is lehetne bérelni, plusz bevételt
jelentene
Gépészeti problémák
- pinceszinti kiállítótér világítását fel kéne újítani, mert se funkcióját nem tölti be
rendesen, emellett rengeteg áramot fogyaszt ( csak a világítás havi 200 000 Ft)
- szellőzés koncertek idején?
Finanszírozási problémák
- kis munkaerő finanszírozására elég (3 fő), emiatt nincs elég kapacitás a feladatokra
- kamarai finanszírozás csak a bérleti díjra elég, az intézmény nem tud maga kiállítást
szervezni

Költségvetési háttér:
- Kamara intézménye, így a MÉK a fő finanszírozó. Velük vállalkozói szerződét kötöttek
az elején, ami szerint a támogatás évről évre csökkent, hogy egy idő után a FUGA
önfenntartó lehessen. Ez azonban egy elhibázott koncepció volt, így a válság idején
ezen változtatni kellett. A válság előtt még a nagyobb tervezőirodák is évi fix
összeggel támogatták ( Finta Stúdió-1000000 Ft) , ám ez ma már nem áll.
- Ma is a MÉK a fő támogató, évi fix összeggel, és az év végén fellépő hiányok
pótlásával. Emellett a NKA is tervezhető összeggel támogatja az intézményt, a
Budapest Bank és a Jogvédő Iroda is pár 100000 Ft-tal támogatja a FUGA-t. A
jegybevételek, terembérlet jelentenek még kis bevételt.

- Az éves költségvetés így kb. 28.000.000 Ft körül mozog, ám körübelül 40.000.000
HUF-ra lenne szükség.

Tervezett programok:
1. Pinceterem világítás cseréje. Várhatóan 2-3.000.000 Ft-os beruházás. Költségek
előteremtése: pályázat, MÉK, esetlegesen a kiállító művészek, cégek támogatása.
2. Emelet bérbevétele az V. kerületi Önkormányzattól, ott műtermek, vagy akár asztalok
is bérelhetők. Az önkormányzattól kedvező áron bérelhetnék, amennyiben helyre
állítják, ráfordított beruházás megtérülne, hiszen a bérekből fenn lehetne tartani, sőt,
még valószínűleg nyereséget is termelne, hiszen erre nagy igény van mostanában Kb. 10-
20.000.000 Ft lehetne rendbe tenni.

2012. április 25., szerda

Audit vizsgálat


A: Audit

Helyzetelemzés, történet

 A Fuga, Budapest Építészeti Központja, amely változatos, sokrétű programokat kínál. 


 Az épületet 1906-ban Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervezte a Magyar Általános Hitelbank Nyugdíjalapjának
Építők Műszaki Klubja az első emeleten – Első magyar jazz klub a 60-as években
Az átalakítást tervezte és a terveket a Budapesti  Építész Kamarának adományozta a Budapesti Műhely Kft. 2008-ban (Építész/belsőépítész: Dévényi Tamás)
2009 május 5. – nyertes vezetői pályázat (http://epiteszforum.hu/node/12647)

Problématérkép, megfigyelések és interjúk alapján

 PROGRAMOK, SZERVEZÉS, MARKETING
 A Fuga egyik legnagyobb hiányossága a legnagyobb előnye is egyben, ez a „több lábon állás”, vagyis az, hogy egyszerre több programtípust ajánl fel a közönségnek. Az intézmény vezetője annak idején 10 különböző kulturális irányt célzott meg pályázatában, a gyerekprogramoktól kezdve, a zenei programokon át, a kiállításokig. Ez mindamellett, hogy előnye az intézménynek, hiszen sokszínű, sokarcú, és sokakat megmozgat, hátránya is, hiszen:

1.  minden program típushoz más és más eszközök, műszaki ellátottság szükséges,   és ez sokba kerül
2.  nem alakul ki a Fuga törzsközönsége

 Az intézmény vezetője, Nagy Bálint fogalmazott így: „Olyan, hogy Fuga közönség, ilyen nincsen.”, „Egy intézmény vonzereje nulla, vonzereje csak az intézményben lévő programoknak van.”
 Emiatt több programtípus is kudarcba fulladt. A gyerekprogramok kudarcba fulladtak, mert nem volt közönsége, a jazz programok megbuktak, mert nem tudták finanszírozni, a tudomány az nem bukott meg, de most éppen leállt pályázati pénzek hiányában. (Mindeközben a komolyzene „szárnyal”.)

Megoldások
1.     - finanszírozások átszervezésével – például a Jazz programok esetében azzal, hogy nem fix fizetést kapnak az előadók, hanem a bevételből részesednek

- közösségi munkatér kialakítása  („Benne van a levegőben. A könyvtárban nem lehet kávézni, a kávézóban pedig kinézik az embert, ha beül négy órára dolgozni, vagy különösen a mi szakmánkban,  ha összetolnánk hat asztalt, hogy elférjen egy rajz.” – Nagy Bálint)

2.      - emeleti irodák kialakítása – építészek, mint állandó vendégek
- diplomavédéseket tartanak

MŰSZAKI, ÉPÍTÉSZETI

 A hely egyik nagy előnye a helyzete. A nagy forgalmú Váci utca a külföldiek számára, a színház, a metró közelsége pedig az itthoniak számára teszi könnyen megközelíthetővé a Fugát. Ennek ellenére a bejárata nehezen észrevehető, nem túl feltűnő. Ezt a hiányosságot a mostani homlokzati felújítási munkálatok és az állványzat még inkább elmélyíti.
 A másik hátránya az elhelyezkedésnek, a lakások közelsége. Emiatt nehezen lehet hangos tevékenységekkel járó programokat szervezni, hangszigetelt ablakok kerültek fel, amelyek nehezen szellőztethetővé tették a belső tereket.
 A szellőzés továbbá a pincében is rosszul megoldott, ez a nagy létszámú programoknál releváns probléma.
 A világítás is fejlesztésre szorul, nincsen professzionális technológia. Jelenleg a kiállított tárgyak, rajzok tükröződve látszanak.
 A bútorzat is fejlesztésre szorul – lásd C pont.
 Jelenleg a legnagyobb építészeti hiányossága a Fugának, a látszólag sehová sem veszető hatalmas lépcsőkar. Nagy helyet foglal, értelmezhetetlen, erre megoldást jelent majd a felső emelet fejlesztése. 

Megoldások:
1.       Az emelet felújítása, kiépítése (kb. 1000 m2)
A legnagyobb fejlesztési terv a Fuga látható jövőjében az emelet felújítása és kiépítése építészirodákká. Az ötlet maga onnan adódott, hogy a mai válságos helyzetben az építésztársulások nem képesek maguk bérelni belvárosi irodákat, vidéken, és a külvárosban, pedig nem túl reprezentatív egy megrendelőt fogadni, stb. Itt lehetőségük nyílna olcsóbban, belvárosi irodához jutni, ami a Fugának is nagy segítséget jelentene, valószínűleg kitermelné az intézmény havi bérleti díját.

2.       A pincei helyiségek szellőztetésének és világításának fejlesztése
Mindkét probléma elég relevánsnak tűnik a jövőre nézve, de jelenleg nincs rájuk megfelelő keret.

3.       A közösségi munkatér, bútorozás fejlesztése
Nagyobb, szélesebb asztalok, kényelmesebb székek mind fontosak lennének. A nagyobb asztalok az építésztervek kiterítése miatt lennének elengedhetetlenek, a kényelmesebb székek, pedig amiatt, amit Nagy Bálint fogalmazott meg jól: „a koncert látogató feneke emlékszik, hogy min ült két órán keresztül”.

4.       Könyvesbolt fejlesztés
Esetleg jól jöhetne a boltot kibővíteni a DVD-kbe való betekintési lehetőséggel. Ehhez lejátszók, fülhallgatók szükségesek.

5.       Modern alkalmazások
      Napjainkban szinte már elképzelhetetlen a fiatalok élete az okostelefonok, és egyéb eszközök világa nélkül. Habár Nagy Bálint ezzel nem kíván foglalkozni, és szerinte ennek nincsen jelentős ereje, mégis mi ebben nagy lehetőségeket látunk. Akár egy jobban használható Facebook profil, ahonnan értesítéseket kapunk a nekünk szóló programokról már sok fiatalt közelebb hozna az intézményhez.









2012. április 19., csütörtök

Interjú hanganyag

<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/ZZGS_7Vybck" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

2012. április 16., hétfő

Hogyan működhet megfelelőn egy építészeti/művészeti központ, mely tényezők befolyásolják építészeti minőségét?


Segítség építészeti/művészeti központ tervezéséhez az elemzett példa – FUGA jellemzőit alapul véve

KULCSSZAVAK:
KOMPLEXITÁS/JELSZERŰSÉG/FENNTARTHATÓSÁG/NYITOTTSÁG
komplexitás,  a benne lehetőség szerint működő funkciók sokszínűsége
jelszerűség,  önmagán túlmutató jelentés, épület, mint az építészet háza
fenntarthatóság, korunk egyik legmeghatározóbb tényezője
nyitottság,  kapcsolat a szakma és a nagyközönség felé egyaránt

Rendeltetés
Az épület funkciója meglehetősen összetett, hasonló épületre, intézményre magyarországi példát csak keveset találni, azoknak működése  problematikus, zavaros, egyedi jellemzőkel bír. (pl. KÉK, Magyar Építészeti Múzeum, volt N&N galéria). Külföldi példákat elemezve egységesebb képet látunk, azonban a hazai érdeklődés, valamint a nagyközönség nyitottsága építészeti, főképp kortárs építészeti témákra gyerekcipőben jár. Ez mindenképpen meghatározó szempont egy ilyen célkitűzést megjelelő épület tervezése, megálmodása során.
A különböző funkciók integrálása által keletkezhet csak egy olyan épület, intézmény, amely (talán) ellentétben a bemutatott példával fenntarthatóvá, működtethetővé válik,  így a program kialakítása nehéz feladatot jelent.
Az intézmény közönsége nem mutat, nem tud egységes képet mutatni és ez természetes jelenség is :  szakmabeliek, nagyközönség/,,laikusok”/iskolák- mint az általános múzeumi gyakorlatot figyelembe véve –egyaránt lehetnek partnerei.
Főbb funkciók,lehetséges  programpontok:
kiállítások helye:
·         nagyméretű kiállítótér / esetleg előadások tartására egyaránt alkalmas tér ,az állandó, időszaki, utazó kiállítások terei
·         alkalmas legyen más művészeti ágazatok befogadására
·         a különböző kiállítási formák más és más térstruktúrát, kialakítási formát igényelnek
építészeti kialakítás: modellek – tárgyközpontú kiállítási mód
rajzok, grafikák, szöveges dokumentumok  - információközpontú kiállítási mód
találkozási pont :
·         helye – kávézó, étterem, klub stb.
·         mindenki számára nyitott legyen
hely biztosítása egyéb rendezvényeknek – segítheti a köztudatba való beépülést is
·         építészeti vonatkozás: irodák eseményei, egyetemi konzultációk, diplomavédések helye
előadások, megnyitók,könyvbemutatók, performance-ok, céges partyk, rendezvények,konferenciák, kerekasztal beszélgetések,koncertek, színházi előadások helye
·         flexibilis tér
·         méretezése meghatározó, az épület minden egyéb részét befolyásolja: gépészeti rendszerek, azok helyigénye,egyéb helyiségek méretezése
gyűjtés, archiválás
·         igény felmérése
·         megfelelő környezet biztosítása – múzeumi követelmények alapján
speciális műszaki követelmények pl. archiválás esetén – páratechnika stb.
oktatás
·         gyermekek, fiatalok részére – igény előzetes felmérése ha lehetséges
·         esetleg külön terem kialakítása- költségnövelő tényezőként jelenhet meg
gyerekbarát környezet kialakítása
·         kisebb könyvtárszoba, folyóirat olvasó kialakítása
továbbképzés, workshopok
szolgáltatások- a ,,pénzteremtő funkciók” megteremtése
inkubátorfunkció
·         bérelhető termek, irodák, szobák
·         külföldi gyakorlatban létező forma
·         FUGA : bérelhető ,,asztal”- iroda kezdő, kis, vagy rossz anyagi helyzetben lévő cégeknek

kávézó, étterem, büfé
·         catering funkció lehetőségeinek megteremtése rendezvények alkalmakor
·         előzetes igény felmérése
könyvesbolt

szórakozás
·         szórakoztató élmény lehetősége egyre fontosabbá válik
·         korszerű információs eszközök használat multimédia:
kényelem, digitális olvasóhelyek

intézményi háttér és annak terei:
·         alapvető üzemeltetéshez szüksége terek biztosítása – irodák, személyzeti mosdók, teakonyha stb.
·         egyéb intézményi funkciók megjelenése: kutatás, gyűjtés , archiválás, raktározás terei
FELTEHETŐ JÖVŐBELI  MŰKÖDÉS/ ÜZEMELTETÉS FIGYELEMBEVÉTELE A TERVEZÉS SORÁN
A jövőbeni anyagi, finanszírozási kérdések a jelenlegi helyzetet figyelembe véve kitüntetett szereppel bírnak. A tervezés során fokozottan kell figyelembe venni az építészeti, gépészeti, műszaki kialakítási variációk által indukált költségnövelő illetve csökkentő tényezőket.
TELEPÍTÉS
A vizsgált példa a központban helyezkedik el, ami célszerű egy ilyen jelegű épületnél, azonban ez sok problémát vet, vethet fel. Fokozottan kell figyelembe kell venni a környezeti hatásokat: zajterhelés, akusztika stb . Az épületnek könnyű megközelíthetőséget kell biztosítani  – utazó/időszaki kiállítások, látogatók általi elérése tiszta könnyű elérés.
A nyitottság –zártság kérdése is felvetődik, az épületnek egyszerre kell környezetével kommunikálnia,  élő épületként működnie valamint lehetőséget adnia az elmélyülésre , fokozott koncentrációs igényt jelentő feladatok elvégzésére.
ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁSMÓD
Funkciójából adódóan önmagán túlmutató jelentéstartalommal bír, jelképszerűen viselkedik. Általánosan bevett gyakorlatnak számít, hogy építészeti, művészeti központ valamilyen meglévő, ismert épületben kap helyet. Ez azonban sok megválaszolandó kérdést vet fel: alkalmas-e az épület az új funkcióra – részletes felmérés, állapotvizsgálat, használatelemzés szükséges, fenntartható lesz-e az átépítés, átalakítás után, megvalósítható-e az átalakítás – finanszírozás és technológia kérdései stb.
Pozitívum azonban, hogy a meglévő épület már a köztudat által ismert , így annak széles körben való bemutatása később könnyebb lehet.
Új épület tervezésekor a telepítés fontossága egyértelmű, emellett célszerű lehet egyegységes, letisztult építészeti arculat kialakítása, amely engedi a benne történő eseményeket dominálni, impozáns, de nem túlzó, expresszív környezetet teremt.
Fontos a térkapcsolatok tiszta, átlátható rendszere (FUGA-ban nem valósul meg)valamint az akadálymentesség – alapvető követelmény (FUGA-ban nem valósul meg)
Az aktív pihenés lehetősének megteremtése által  – vonzóbbá válik a látogatók számára, több időt töltenek itt , az aktív pihenés fenntartja az érdeklődést – berendezést, bútorozást, annak verzióit meghatározza : pl.; kiállítási térben a pihenésre alkalmas ülőhelyeket központi helyen érdemes elhelyezni stb. állandó, utazó, időszaki kiállítások különböző követelményei.
Ideális esetben a terek idegen téma befogadására is alkalmasak; az általános gyakorlatban az egyterűség flexibilitást de drága üzemeltetést jelent, míg a kötöttebb kialakítás csökkenti a variációkat, azonban sokszor a költségeket is.
A belsőépítészeti elemek, bútorok: egyszerűen kezelhetőek legyenek, pl; mozgatható falak praktikusak, ám bonyolult működtetésük  nem célszerű, mert általában plusz segítség kell átrendezésükhöz. Az egyéb  számítástechnikai eszközök az építészeti formavilág részeként, kiegészítéseként is megjelenhetnek akár.
SZERKEZET/MŰSZAKI KÖVETELMÉYNEK
A szerkezetválasztás, gépészet stb. a belsőépítésezi kialakítást, megjelenést, fenntartás költségeit nagyban befolyásolják.
Statikai méretezéskor a  padlószerkezet, illetve az ahhoz való rögzítés kérdés lehet, ugyanez vonatkozik a falakra, illetve födémekre.
A gépészeti berendezések igen nagy helyigénnyel bírnak.
A megvilágítás módja szintén fontos szempont , a természetes fény szabályozott és variálhat legyen, az ablakok, tetővilágítók árnyékolásának, zsilipelhetőségének lehetőségét meg kell adni. Speciális követelményként fenn állhat:UV mentes lámpatestek használata, sok csatlakozási lehetőség stb.(FUGA – villanyszámla nagyon magas- fenntartási költség  jelentős hányadát teszi ki)
Az anyagválasztásnál  speciális követelmények  is felléphetnek pl; fa padlószerkezet pára pufferként működik – például archiválásnál jelentéssel bír. A falszerkezet alkalmas legyen segédszerkezetek rögzítésére, az anyagok megfelelő, az arculathoz illő minőségűek legyenek. Régi, esetleg műemléki épület átalakításánál különös figyelmet kell erre fordítani.
A tűzvédelmi szempontok figyelembe vétele is módosíthat a terveken – múzeumi követelmények szerint / előadótermekre, nagy számú közönséget befogadó épületeket jellemző követelmények alapján szükséges a méretezés.
A funkcióból adódóan speciális igényként jelenik meg a műtárgyvédelemi műtárgyvédelem, a külső határoló szerkezeteknek, valamint eszközöknek ezt biztosítaniuk kell, speciális esetben akár például a vitrinek tervezése is feladat lehet.

2012. április 13., péntek

Kérdőív


KÉRDŐÍV

1. Melyik korosztályba tartozol?

0-18

19-30

31-50

50-

2. Milyen gyakran jársz FUGA-ba?

Évente 1-2 alkalmommal

Havonta

Hetenete

Nem ismerem

3. Mi miatt mész a FUGA-ba?

Komolyzene

Jazzkoncert

Könyvesbolt

Kiállítás

Műterem

Egyéb:

4. Hol szoktál tájékozódni az eseményről?

FUGA honlapján

Hírlevélből

Újság (Fidelio, Pesti Est..)

Barátaim szoktak hívni

Egyetemen



Egyéb:


5. Milyen programokat hiányolsz?

6. Mit szeretsz a Fugában?


7. Mit nem szeretsz a helyben?