H.A.: Rostás tanár úr által kiírt féléves feladatának
egyik eleme többek között a vezetővel készített interjú. A feldolgozott
anyagokat egy blogon keresztül tesszük közzé és szeretnénk hangfelvételt is
készíteni az interjúról.
N.B.: Amit még tanácsolok, hogy az Építészfórumon vagy a
Kamara honlapján megtalálják a pályázatot, amit én megnyertem annak idején.
Annak a szövegei használhatóak, egy dolog nem használható belőle, a gazdasági
rész. A gazdasági vezetővel nagyon csúnyán váltunk el, arra kérem önöket, hogy
azt ne használják. A nevét se szeretném hallani.
H.A.: Gara Olíviát, az új kávézórész fiatal
építészként végzett dolgozóját már megkérdeztük a FUGA-ról. Többek között azt
kell vizsgálnunk, hogy az általunk választott intézménynek kik a látogatói,
hogyan használják, mi az a célközönség, ami felé még nyitni lehetne? Kiket
szeretnének elérni, milyen fórumon, hogy növeljék a látogatottságot?
N.B.: Nekem erről van egy határozott képem, de ez éppen
változásban van. A kávézó és a hozzá tartozó munkatér kialakításával. Annak
idején 10 kulturális pontban adtam be a pályázatot. Építészet, képzőművészet,
komolyzene, jazz, tudományos előadás, gyerekprogram, könyvesbolt meg még három,
nézzék meg a honlapon. Ennek két fontos előzménye volt. Ebben az épületben
működött az Építők műszaki klubja, ahol az első magyar jazzclub volt a 60as
években. Színház szomszédsága, közelsége miatt lett színház. Egy intézmény
vonzereje nulla. Vonzereje csak a benne lévő eseményeknek van. Példa erre a
Katona József színház. Ha a színészek elmennének máshova, a közönség menne
utánuk. Tehát olyan hogy FUGA közönség, olyan nincsen. Elég sokára derült ki,
hogy így van. A kisgalériák törzsközönsége becsapós. Azért van törzsközönségük,
mert mindig ugyanabból a körből van a kiállító.
Mivel elég nagy a szórás, itt nincs törzsközönség. Kortárs komolyzenei
koncerteken van egy visszatérő közönség. Ha Bachot játszanánk, nem hiszem, hogy
eljönnének. Én a témákon keresztül közelítek az emberekhez. Ez a kávézó az
ettől eltérő dolog, hogy ezt a közösségi munkateret használja valaki. Bizonyára
az ezt használók közönsége és a FUGA többi rendezvényinek közönsége között nem
lesz átjárás, vagy ha igen, az is véletlenszerű lesz. Egyre több külsős
építésztanár hívja ide hallgatóit konzultálni, rengeteg hallgatói tervet is
kiállítottunk. Ebben lehet egy átfedés. Ahhoz hogy a kávázó törzsközönsége
beinduljon, ahhoz legalább még egy év szükséges.
H.A. Honnan jött az ötlet? Meg volt rá az igény?
N.B.: Volt néhány olyan ember, aki már ide járt dolgozni,
mert nincs otthon internetük. Manapság megnőtt erre az igény. Könyvtárban nem
lehet kávézni, kávéházban meg kinézik az embert, ha 4 órán át konzultál,
összetolt asztaloknál. Budapesten, több helyen nyílt ilyen, mint például a
Révai utcában. Mi most azzal próbálkozunk, hogy egy bérirodát alakítunk ki a
felső szinten, addig, hogy akár asztalokat is lehessen bérelni.
Sok mindenbe belebuktunk, jazz és gyerek programok elbuktak pénz és
közönség hiányában. A másik oldalon a komolyzene szárnyal. Most a jazzt
próbáljuk újraindítani más finanszírozási módon. Volt olyan az Ybl idehozta a
diplomavédését, idén a Műegyetemről Karácsony Tamás hozza ide a hallgatói
terveket. Rengeteg dolog van, ami jó lenne, ha lenne. Maguk is érzékelik, hogy
vannak megoldatlan helyek. A főváros a várostervezéssel kapcsolatos
kommunikációját jó lenne, ha ide hozná, de nem hozza, mert nincsen neki. Nagyon
előre eltervezett fejlesztések az emeleti bővítésen túl nincsenek.
Alapgondolata az emeleti fejlesztésnek, hogy az építész irodák bajban vannak.
Ha mi tudnánk kedvezményes bérleti díjat adni, akkor megérné az építészeknek
idejönni, kezdőként, vagy pedig meglévő irodáját eladja és életben tud maradni.
Ez nem egy romkocsma, ahol első jó koncert alkalmával dugig van a hely. Ez
teljesen más. Fokozatosan fog megtelni. Először a KÉK-nek ajánlották fel a
helyet, de az ő programjaik miatt első nap kitagadták volna őket a házból. A
múlt heti keramikus kiállítás megnyitóján nagyon sok olyan ember volt, aki
életében először volt a FUGA-ban. Van még egy fontos dolog. Mielőtt én a
FUGA-ba belevágtam, 8 évig csináltam az N&n galériát, ami egy kis magán
galéria volt.
A FUGA a Kamarának az intézménye, ugyanolyan tagok a csapnivaló
építészek, mint a jó építészek. Olyan módon válogatok, ami a város nagy részét
érdekli pl Corvin szigony projekt, aminek építészeti minőségéről ne essék szó,
de meg kell mutatni, mert átalakított egy egész városrészt.
H.A.: Az intézmény dolgozóinak státuszára, hierarchia
működésére szeretném, ha kitérnénk.
N.B.: Eleve nagyon kevesen vagyunk státuszban. Összesen
3an. Ebből egy gazdasági szakember, aki helyileg nincs itt. Vagyok én és a
Juli, aki másfél évig önkéntesként dolgozott, most az én asszisztensem. Alkalmi
technikai segítségek vannak, régi barátságokra épülők vagy kívülállók
intézkednek. A könyvesboltot átvettük és létrejött a közösségi munkatér, Amit
az Olívia és másik 5 társa csinál. A kettő között nincs még olyan szoros
kapcsolat.
H.A.: Éppen a napokban jelent meg a Megfagyott
muzsikusban a kávézóról cikk, bár meglehetősen kevés példányszámban.
N.B.: Ezek
mind kapacitásfüggők. Bár a FUGA program, amikor megjelenik, lehetne teríteni
az egyetemen, de erre, nincs kapacitásunk. Így is márciusban volt olyan, hogy
minden termünkben hallgatói kiállítások voltak. A FUGA nyitásakor volt egy
hallgatói bojkott, valószínűleg a téves információk elterjedése miatt,
miszerint miért nem kapta meg a KÉK ezt a helyet. De ezt mára nyom nélkül
ledolgoztuk.
H.A.: Kicsit
szárazabb dolgokra is rá kell, kérdezzek. A műszaki, technikai eszközök és
speciális itt használt technológiákra, valamint az energetikai, fogyasztási adatokra,
költségekre és ezek finanszírozására is kellene térnünk, nagyságrendileg.
N.B.: Volt egy alap elképzelés. induláskor mondjuk azt,
hogy volt pénz. Például a falon lévő nagy kivetítők a nyitáskor megvoltak.
Közben pedig alakult. Például volt egy francia kiállításunk, amikor a
minisztériumtól kaptunk 13 monitort és lejátszót, azóta nagyvonalúbb
ajánlatokat tudunk adni a kiállítóknak. Egy borászati kiállítás alkalmával
tudtunk venni egy projektort. De messze Nem tartunk ott, ami ideális lenne. A
legnagyobb probléma a világítással van, nincs professzionális világítás. Ha mondjuk,
Rákóczi Gizi képeit megnézzük, fésülködni lehet a képekben. Nagyjából 200 ezer forint
a villanyszámlánk.
H.A.: A működési költségeket a Kamara finanszírozza? Van
még további forrás?
N.B.: Három forrás van, részben a Kamara. Elején a
szerződésben lekötött csökkenő kamarai támogatás volt meghatározva, miután
önfenttartóvá kellett volna válnunk. De ez egy ilyen hely számára lehetetlen. A
válság előtt a Finta meg a Mérték 1-1 millió forintot tudtak felajánlani. De
most ez is elképzelhetetlen, hiszen ők is a csőd szélén állnak. A Kamarai
támogatást sikerült stabilizálni, egy fix összeggel járul hozzá a működéshez. A
második forrás a pályázat. jelentősebb összeg az NKA-tól. Vannak kisebb
források, mint például a Budapest Bank, Jogvédő iroda, felajánlások és
valamennyi bevétel, koncertekből, könyvekből. Az életképességünkhöz ez viszont nagymértékben
hozzájárul. Tudunk villanykörtét cserélni.
H.A.: Azok a berendezések, amelyek a hangulatát megadják
a helynek, akarnak rajta változtatni?
N.B.: Az induláskor a viszonylagos pénz miatt például
ezek a székek nagyon jó minőségű drága székek voltak, hiszen a koncertlátogató
feneke nagyon jól emlékszik arra, ha valahol kényelmetlenül ült. Ennek a berendezésnek
amit itt látunk, töredéke a FUGA-é, vagy az N&n galériából idehordtuk vagy
az enyémek. Még annyit a pénz dologhoz, hogy a tavalyi éves költésünk 28 millió
forint volt. Ez nagyon nadrágszíjhúzásos működés. Nem tudunk saját kiállítást
készíteni. Minimum 40 millió forint kellene a normális működéshez. Ennek hiánya
leginkább a nevetséges bérekben jelentkezik.
H.A.: A kerületi önkormányzat hogy áll a működéshez?
N.B.: Az önkormányzattól kvázi kedvezményesen bérli a
helyet a Kamara. Tulajdonképpen a
ráfordított beruházásnak a lelakása. 60 millió forint volt a hely rendbetétele,
ezért nem piaci áron, hanem valamivel kedvezményesen bérli a Kamara, de így is
nagyon sok.
H.A.: A felső szint rendbetételére van megcélozva
pályázat? Milyen erőből finanszírozzák?
N.B.: A Kamara fillérekből fogja finanszírozni, bár ez
az összeg is megnő, mert nagy az alapterület. Némi vandalizmust ki kell
javítani. Ami miatt ez megéri, hogy a funkció ki fogja termelni az egész
helyiség felújítását.
H.A.: A végén még egy kérdés. Mi az oka, hogy a mi
korosztályunk, építész hallgatói társadalmunk felé a hely nincs kommunikálva?
N.B: A Kamarai hírlevélből mindenki értesül, a szakmai
közönség felé is különböző hírleveleken keresztül eljutnak az események. Ezen
kívül van saját hírlevelünk is. Az építészfórum és hg.hu is mindig közli az
eseményeket. Elvileg van facebook oldala a FUGA-nak, én még nem láttam, miután
én gyűlölöm ezt a kommunikációs formát. Tőlem lehet, csak ne legyen kötelező.
H.A. : A mi korosztályunk számára ez a kommunikációs
felület olyan mértékben elterjedt, hogy talán ezzel lehetne a leghatékonyabban
nyitni az egyetemi hallgatóság felé.
N.B. : Ezt lehet, de erre én alkalmatlan vagyok.
Nyilván ez csinálható. Én nem nagyon hiszek benne. Maguk is akkor fognak ide
jönni, ha kiállítók lesznek. Más típusú építkezésnek tartom.
H.A.: Nagyon sok információt kaptunk az intézmény
működéséről. Köszönjük szépen. Így már el tudjuk készíteni a féléves feladatot.
N.B.: Rendben, szeretném látni.
